2016. október 29., szombat

2016.október 26. szerda 2. nap

Nagyon korán kezdtük a napot, mert 8 órára érkezett értünk Stelios, Kyriakos és Iannos, hogy elvigyenek minket az iskolájukba, ahol a délelőtti programunk zajlott. Három görög férfival nem mer senki sem szórakozni, így a szlovák, lengyel, román és magyar csapat is időben a szálloda előtt volt, ahol saját autóikkal vártak minket házigazdáink, hogy a centrumtól 14 kilométerre lévő iskolájukba vigyenek minket.



Az iskoláig vezető út egy narancsligeten vezetett keresztül, ahol nagyjából kétökölnyi narancsok lógtak a fákon. Az iskola épületéhez érve újabb meglepetés ért minket, mert avokádó fák vették körbe az épületet. Felfoghatatlan volt látni az avokádót ilyen körülmények között. Steliostól megtudtuk később, hogy az iskola eladja az avokádót, aminek náluk is jó ára van, mert a szépségápoló termékek egy részét belőle készítik. Az iskola épülete nagyon barátságos, igazán gyermekközpontú. A gyerekek lelkesen fogadtak minket és szeretettel fogadták tanáraikat, akikkel szemmel láthatóan bizalmas és nagyon emberi a viszonyuk. Az iskola igazgatója fogadott és köszöntött minket, friss süteményekkel, éppen lefőtt kávéval várt bennünket. Stelios tantermében töltöttük a délelőttöt. Mint kiderült ez a terem fizika terem, hiszen Stelios fizikát tanít az iskolában. Benkő tanárnő kedvéért készítettünk a terem részleteiről képeket, azt hiszem egy egészen kicsit irigykedni fog.




A délelőtt legérdekesebb eseményeit próbálom kiemelni. Stelios az általa tanított diákok segítségével bemutatta nekünk, hogy a kimondottan a tanításhoz készült telefonos applikációk segítségével hogyan lehet feldobni akár egy teszt megírását is. Oly annyira jól sikerült ez a bemutató, hogy  a jövő héten sajnos vennem kell egy okos telefont, pedig, aki ismer, tudja, mennyire ellene vagyok, azaz voltam az ilyenfajta kütyüknek. Hát már nem vagyok. Stelios meggyőzött, a gyerekek csillogó szeme munka közben meggyőzött arról, hogy nem valóban nem lehet bizonyos dolgokat nem figyelembe venni tanítás közben, Az egyik a technika hihetetlen fejlődése például. Stelios és Ioannis megmutattak nekünk egy kis robot autót, amit a számítógép vezérel, közben a kivetítőn grafikonok segítségével az autó mozgását ábrázolták....már hirtelen nem tudtam, hogy az időben is mennyit léptünk előre, mióta gépre szálltunk...
Aztán Vivian, a román csoport képviseletében 
elmesélte, hogy mi várja Bukarestben a novemberi csapatokat. Csak annyit mondok, irigy vagyok rájuk már most.
Megkaptuk a kis meteorológiai állomást is, amiről beüzemelése után minden nap száguldanak az adatok a világ négy része felé, s viszik a hírt Budapest aktuális időjárásáról.
Majd megkaptuk Steliostól az oklevelet, ami tanúsítja, hogy együtt töltöttük ezt a három napot, csodás ajándékokat kaptunk...euforikus hangulat alakult ki a fizika terem éteri légkörében. Soha nem hittem, hogy egy fizika labor ilyen hatással lehet rám.



És amikor az ember már azt hiszi, hogy a lelke már csordultig szeretettel, a feje dugig új információkkal, mi jöhet más, mint egy igazi görög lakoma, fent a hegyekben, egy csodálatos étteremben, kedves, szeretetreméltó emberekkel és hihetetlenül finom ételekkel.


Csodálatos élményekkel gazdagodtunk, rengeteget tanultunk, a görög vendégszeretet és figyelmesség pedig leírhatatlan. Meglepetésképpen Stelios még felvitt minket a sziget egy magaslatára, ahonnan láthattuk a gyönyörű kikötőt a várossal...

3 megjegyzés: